Manuálterápia

Manuálterápia

A manuálterápia népi gyógyító eljárásokból (mint pl. a csontkovácsolásból) kialakult, majd később orvosok által 200 éve tökéletesített diagnosztikus és terápiás eljárás, amely a gerinc és végtagok izületeinek és izmainak működészavarait mutatja ki és gyógyítja.

Ezek a működészavarok nagyon gyakoriak, ilyenek állnak pl. a rossz mozdulat következtében kialakult "idegbecsípődés", a lumbágó ,isiász, vagy civilizáció áldásaira (számítógép, autóvezetés) visszavezethető krónikus nyak-, hát- és derékfájdalmak hátterében.

Ezen működészavarok ízületnél a block vagy hypermobilitás lehetnek, azaz csökkent, vagy kórosan fokozott mozgás, izmoknál pedig a gyengülés vagy spazmus (feszülés, görcs).

A szokásos diagnosztikai eljárásokkal, mint a röntgen, CT, MRI, ezek a működészavarok nem mutathatóak ki, és az ezek alapján felállított diagnózisok (pl. ízületi kopás) gyakran csak következmények. Emiatt az izmok és ízületek funkciózavarai csak rendkívül aprólékos, minden ízületre kiterjedő manuálterápiás vizsgálattal derülhet fény.  

Ezért tarthat az első manuálterápiás vizsgálat néha akár 30-40 percig is. Ilyenre természetesen az állami egészségügyben nincs idő. A speciális diagnosztikus és terápiás fogásokat az orvosegyetem nem is oktatják, mivel ezek a manuálterápia eszköztárába tartoznak.

A manuális terápiát a Semmelweis Egyetemen akkreditált posztgraduális képzés keretében oktatják, amelyre csak végzett orvosok és gyógytornászok jelentkezhetnek.